Nyitólap                    Belépés                    Rólunk                    Kapcsolat 

KURZUSOK
Tudj meg többet a pénzügyekről!

Külpolitikai beszélgetések

Pénzügyi ismeretek középiskolásoknak

Amit hasznos tudni a gazdasági versenyről

Konferencia a napon belüli elszámolás bevezetéséről

Versenypolitikai beszélgetések

Vitafórum-sorozat közpolitikáinkról

Versenykultúra középiskolásoknak

Gazdaságról és pénzügyekről középiskolásoknak

LETÖLTÉSEK
Letölthető előadások

 
Tudásellenőrző és elgondolkodtató kérdések a Szabadsuli 2007. november 29-i előadásának témájából:


1) A piacgazdaságban a termelési, kereskedelmi folyamatok ismétlődését, a gazdasági kapcsolatok fennmaradását alapvetően az magyarázza, hogy ...

az emberek megszokásból és hagyományból ismétlik elődeik tevékenységét.
a gazdasági szereplők a társadalom érdekében alakítják tevékenységüket.
a kormányzat megtervezi és betartatja a nemzetgazdasági terveket.
a gazdasági szereplők önérdeküket követik, a társadalmi szabályok betartásával.
 

2) A nemzeti jövedelem mutatója megadja egy ország esetében ...
a fogyasztásra és beruházásra elkölthető pénzek nagyságát.
a családok jövedelmét egy időszakra (pl. évre) számolva.
az állam bevételeit egy időszakra (pl. évre) számolva.
a nemzetgazdaságban keletkező jövedelmeket egy időszakra (pl. évre) számolva.
 

3) Piacgazdaságban a munkavállalók munkavégző képességét ...
a vállalatok, intézmények fizetés fejében „bérbe veszik” az állami munkaügyi hatóságok által megszabott bértarifák szerint.
a vállalatok, intézmények elérhető nyereségük arányában fizetik meg.
a vállalatok, intézmények fizetés fejében „bérbe veszik” a szakszervezeti szövetségek és a munkaadói szervezetek által megkötött bérmegállapodás szerint.
a vállalatok, intézmények fizetés fejében „bérbe veszik” a munkaerő-piacon kialakult bértarifák szerint.
 

4) A munkaerő piaca abban különbözik az árupiacoktól, hogy …
a munkaerő-piacon nem érvényes a kereslet és a kínálat törvénye.
a munkaerő árát, azaz a munkabért nem a piac, hanem az állam határozza meg.
a munkavégző képességet nem lehet mérni, és ezért nincs is piaca a munkaerőnek.
a piaci kereslet-kínálat alakulásán túl az emberek foglalkoztatására és bérezésére számos törvény, munkaügyi jogszabály vonatkozik.
 

5) Termelési tényezőnek nevezzük ...
azt a tőkét, amely a termelésben közvetlenül részt vesz.
a gazdaság működéséhez szükséges pénzt.
az ország területén található bányakincseket.
a gazdaság működéséhez szükséges erőforrásokat (a munkaerőt, a tőkét, a természeti kincseket).
 

6) A tőkepiac viszonylag közel áll közgazdaságtan „tökéletes piac” fogalmához, mert ...
a tőkepiacon sok a vevő és az eladó, a kereskedés gyorsan és viszonylag kis költséggel megy végbe.
a tőkepiac működésére nem vonatkoznak állami előírások.
a kamatok és tőzsdei árfolyamok alakulását egyesek tökéletesen jól előre tudják látni.
a tőkepiacon szinte sosincs válság, feszültség.
 

7) Spekulációról akkor beszélünk, ha ...
valaki a mások pénzét fekteti be a piacon.
valaki pénzt kockáztat abban a reményben, hogy az árak jövőbeli alakulása esetén nyer az ügyleten.
valaki nem akar kockáztatni, és csak biztos üzletbe fektet pénzt.
valaki olcsón vesz és drágán ad el a piacon.
 

8) Inflációról akkor beszélünk, ha ...
ha áruk nagyobb felénél megemelkednek a piaci árak.
ha ugyanazon a pénzösszegen ma több áru vásárolható, mint az előző időszakban.
ha ugyanazon a pénzösszegen ma kevesebb áru vásárolható, mint az előző időszakban.
ha az áruk kisebb felénél megemelkedik a piaci árak.
 

9) Ha rossz a mezőgazdasági termés a világ fontos gazdaságaiban, akkor ...
az emberek kevesebb élelmiszert vesznek, és a fogyasztói árak nem változnak.
minden országban megjelenik az infláció.
az élelmiszerárak valószínűleg emelkedni kezdenek, és a fogyasztói árindex mérséklődhet.
az élelmiszerárak valószínűleg nőni kezdenek, és a fogyasztói árindex emelkedhet.
 

10) A bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó mértéke kifejezi egy országra nézve ..
a jólét és társadalmi harmónia szintjét.
az ipari és más anyagi ágazatok termelési szintjét.
a statisztikailag mért gazdasági aktivitás szintjét.
a felhalmozott nemzeti vagyon egy lakosra jutó hányadát.
 

11) gazdaság szereplői szeretnek készpénzt tartani maguknál (bár a le ne kötött pénz nem hoz jövedelmet), mert …
vásárlásra készülnek illetve óvatosságból is tartanak maguknál pénzt.
vásárlásra készülnek.
vásárlásra készülnek, befektetésre is készen állnak, illetve óvatosságból is tartanak maguknál pénzt.
csak a maguknál tartott készpénz van biztonságban.
 

12) Az inflációs időszakban akkor beszélnek ár-bér-spirálról, amikor …
a fogyasztói árak nőnek, de a bérek változatlanok maradnak.
a fogyasztói árak emelkedése miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, és a gazdaság visszaesik.
a fogyasztói árak emelkedése miatt a vállalatok kevesebb bért fizetnek.
a fogyasztói árak emelkedése miatt a munkavállalók, szakszervezetek jelentős béremelést harcolnak ki, de a nagy béremelkedés miatt a vállalatok termelési költsége úgy megnő, hogy a gazdaságban újabb áremelkedés veszi kezdetét.
 

13) A gazdasági életben a gazdaság legfőbb szereplői között áruk, termelési tényezők és pénzek áramolnak az alábbi formában:
a családok, háztartások munkaerővel látják el a vállalati szektort, amely bért fizet cserébe; a bérjövedelem nagyobb részét bankba rakják az emberek, kisebb része megjelenik vásárlóerőként a vállalatoknál, ahol emiatt az áruk eladásából bevétel képződik, és így ismét kereslet támad a munkaerő iránt, és így tovább.
a vállalatok adót fizetnek az államnak, és abból a családok állami támogatást kapnak pénz és áru formájában, és abból élnek meg.
a családok, háztartások munkaerővel látják el a vállalati szektort, amely bért fizet cserébe; a bérjövedelem kisebb részét megtakarítják az emberek, nagyobb része megjelenik vásárlóerőként a vállalatoknál, ahol emiatt az áruk eladásából bevétel képződik, így ismét kereslet támad a munkaerő iránt, és így tovább.
a családok, háztartások munkaerővel látják el a vállalati szektort, amely bért fizet cserébe; a bérjövedelem nagy része megtakarításként bekerül a bankokba.
 

+1) A gazdasági növekedés főbb tényezői rendszerint az alábbiak:
a tőkeállomány növekedése, a több beruházás
a munkaerő-állomány növekedése és a feszesebb munkaszervezés, a hosszabb munkanapok előírása
egyfelől a munkaerő-állomány növekedése, másrészt a beruházások növekedése
a munkaerő-állomány növekedése és a munka-termelékenység növekedése, a beruházások, a jobb munkaszervezés, a technikai haladás
 

mehet











ugras az oldal tetejere



   INFO-Kom LZs.




                                                                                   © 2008-2015
TAS-11 Kft.